Mint a korábbi Blogbejegyzésemben írtam, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Ensport támogatásával készülhetek az Ironman teljes távú versenyre. Persze a munkát már most elkezdtük, és valószínűleg már a Szálkai féltávos versenyen is érezhető lesz a pozitív hatása.
Először is engedjétek meg, hogy bemutassam az edzőmet, Imre Alexandrát, aki Nándiék szerint kemény, szigorú edző, és nem kertel, ha valami nem tetszik neki, azt azonnal az ember tudtára adja. Szandi a korábbi teljesítménydiagnosztika adatait kiértékelve és annak figyelembe vételével készíti az edzéstervet számomra.
Szombaton, Kazincbarcikán várt a következő bevetés, ezennel Super távon, ami minimum 13km-t és 30 akadályt jelent. Ezúttal ketten vágtunk útnak Bencével, mert Lili lányomnak ilyenkor van a versenyszezon (kajak), és aznap pont versenyzett ő is Békésszentandráson.
Az időjárás nem éppen a legkegyesebb arcát mutatta, mert már induláskor is rendesen be volt borulva, de mire legyűrtük a szerény két és félórás utazást, és az Eger utáni szerpentint, már szakadt az eső, és 12-13 fokra mérséklődött a hőmérséklet.
Az érdekes az volt, hogy valahogy annyira nem tudott idegesíteni, mert gondoltam, hogy úgyis vizes leszek a versenyen. Bence is csak nevetett rajta, hogy ilyen a mesében sincs, és minden zokszó nélkül sétáltunk el a szakadó esőben a verseny területére.
Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy vajon hol tartok jelenleg, a fizikális állapotomat tekintve. Az Ironman teljes távra készülve egyre erősebbé vált ez az érzés, hogy mennyi van még bennem, illetve, hogy nem terhelem-e túlságosan meg a szervezetem.
A tavalyi, dunaújvárosi Ironman féltáv teljesítése után kezdtem bele komolyabban az edzésbe, mert láttam, hogy az addigi mennyiség kevés, és ráadásul nem is jól van összerakva, sokkal többet kell bringáznom.
Azóta eltelt egy év, és minden területen jelentős fejlődést értem el, ami majd remélhetőleg az idei féltávos versenyen is megmutatkozik.
Korábban már írtam róla, hogy nem jártam konditerembe, hanem otthoni eszközöket vetettem be az alakformáláshoz, a hasznos Youtube videók mellett. Persze ez nem szentírás, hogy mindenkinek ezt kell követni, de biztosan sokakat érdekel, mert gyakran megkérdezik tőlem.
Az első eszköz, amit megvásároltam, nem más, mint egy futópad volt. Ezt van, aki feleslegesnek tartja, meg, hogy semmi köze a valódi futáshoz, számomra mégis talán az egyik legfontosabb.
Amikor elkezdtem futni, akkor először futópadon kezdtem. Több oknál fogva is. Kímélni akartam a lábam, illetve nem akartam, hogy más is lássa a nyomoromat. A futópad erre kiváló eszköz volt. A lényeg, hogy valami jó minőségű, erős, nagy futófelülettel rendelkező darabot válasszunk. Nekem nagyon jól jöttek a beépített programok, mert motivált, mikor sikeresen végigcsináltam egy-egy edzést.
Egy újabb szuper sütit hoztam nektek, amit nagyon ajánlok, hogy próbáljatok ki, mert eszméletlen egyszerű az elkészítése, és isteni finom. Nem utolsó sorban elronthatatlan, kezdőknek is ideális.
A tésztát lehet cifrázni, az almát lehet cserélni más gyümölcsre, mehet bele fahéj. Bence szerint „brutál finom”, szóval csak bátran tessék nekiesni. Ebből a mennyiségből, attól függően, hogy mekkora sütiket formázunk 10-12db lesz (nekem pont 11 lett).
Sipos Fanni, az Ensport laborvezetője, futóedzője és futómozgás szakértője összeállított egy érdekes és hasznos anyagot a helyes futómozgás kialakításával kapcsolatban. Akár amatőrként, akár profiként koptatod a kilométereket, találhatsz benne érdekes és hasznos információt.
Okosórákat használva manapság már alapfunkciónak számít a lépésszám mérése. A lépésfrekvencia azt mutatja meg, hogy egy perc alatt hányat lépünk. Egyes órák 1 lábra, míg mások két lábra vonatkoztatva számolnak. Ez egy nagyon hasznos adat 1-1 edzés, verseny kielemzésekor, feltéve, ha tudjuk, hogy mit kell figyelni, mi az optimális számunkra.
A blogon szereplő minden tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználás csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.