Józsa János
Szombaton, Kazincbarcikán várt a következő bevetés, ezennel Super távon, ami minimum 13km-t és 30 akadályt jelent. Ezúttal ketten vágtunk útnak Bencével, mert Lili lányomnak ilyenkor van a versenyszezon (kajak), és aznap pont versenyzett ő is Békésszentandráson.Az időjárás nem éppen a legkegyesebb arcát mutatta, mert már induláskor is rendesen be volt borulva, de mire legyűrtük a szerény két és félórás utazást, és az Eger utáni szerpentint, már szakadt az eső, és 12-13 fokra mérséklődött a hőmérséklet.
Az érdekes az volt, hogy valahogy annyira nem tudott idegesíteni, mert gondoltam, hogy úgyis vizes leszek a versenyen. Bence is csak nevetett rajta, hogy ilyen a mesében sincs, és minden zokszó nélkül sétáltunk el a szakadó esőben a verseny területére.
Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy vajon hol tartok jelenleg, a fizikális állapotomat tekintve. Az Ironman teljes távra készülve egyre erősebbé vált ez az érzés, hogy mennyi van még bennem, illetve, hogy nem terhelem-e túlságosan meg a szervezetem.
Korábban már írtam róla, hogy nem jártam konditerembe, hanem otthoni eszközöket vetettem be az alakformáláshoz, a hasznos Youtube videók mellett. Persze ez nem szentírás, hogy mindenkinek ezt kell követni, de biztosan sokakat érdekel, mert gyakran megkérdezik tőlem.
Egy újabb szuper sütit hoztam nektek, amit nagyon ajánlok, hogy próbáljatok ki, mert eszméletlen egyszerű az elkészítése, és isteni finom. Nem utolsó sorban elronthatatlan, kezdőknek is ideális.
Sipos Fanni, az 
Az ember kíváncsi! Én is az vagyok. Többek között ezért neveztem be a veszprémi Spartan Racre, amit az egyik kedves ismerősöm, Kinter Zoli ajánlott. Manapság tényleg olyan sokszor láttam és halottam felőle, hogy utána olvastam a versenynek. Megnéztem a versenykiírást, és mi baj lehet felkiáltással eldöntöttem, hogy kipróbálom.