Józsa János
Nemrég az Ensportnál megint lehetett jelentkezni úszáselemzésre, amit az Ensport új úszóedzője Török Alfréd tartott. Dusi (innentől így fogom hívni, mert gyakorlatilag mindenki így szólítja) 18 évig triatlonozott, ebből 8 évig válogatott szinten. Aztán Mexikóban volt úszóedző, ahol többek között a mexikói felnőtt országos dobogósakat is edzette. Majd amikor újra hazaköltözött, saját csapatot alapított ( TuttoBici Bottecchia SE néven), hogy csak néhány fontosabb dolgot említsek róla. Ezek a tények nekem bőven elégnek bizonyultak, hogy erősen felkeltse az érdeklődésemet a dolog.

Az a megtiszteltetés ért, hogy az Ensport tavaly évvégén készült kiadványába (Pulzus Sportmagazin Triatlonistáknak), bekerüt egy velem készült interjú, amit megosztanék veletek itt a blogon is.
Az újévet rögtön egy kis filmajánlóval kezdeném. Újév, sokaknak új fogadalmak, amik sokaknál gyorsan ködbe is vésznek. Én ezzel a filmmel kezdtem, mert triatlonos barátaim ajánlották. Szerencsére nem szenvedek motivációs hiányban, de ez a film úgy gondolom, hogy nekem is tudott olyan gondolatokat közvetíteni, ami túl megy a szabványos kliséken.
Nagyatád után beszélgettünk az edzőmmel,
Rengetegszer előfordult már, hogy megkérdezték tőlem, hogy mennyit edzek, vagy mennyi edzésre kell számítani, aki arra adja a fejét, hogy végigcsináljon egy Ironmant.
Egy újabb sportfilmet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amit nemrég láttam és nagyon tetszett. Az pedig különösen, hogy igaz történeten alapul a sztori. Az ilyen filmek a kedvenceim.