Józsa János
Lassan, de biztosan beköszönt a tavasz, és a téli alapozásnak búcsút mondhatok. Persze az élet megy tovább, és gyúrok keményen a Nagyatádi főversenyre, az ExtremeMan-re. Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy idén az volt a terv, hogy megmutassuk, hogy mennyi az a legkevesebb edzés, amivel azért tisztességesen meg lehet csinálni egy hosszú távú triatlon versenyt.

Nemrég az
Az a megtiszteltetés ért, hogy az Ensport tavaly évvégén készült kiadványába (Pulzus Sportmagazin Triatlonistáknak), bekerüt egy velem készült interjú, amit megosztanék veletek itt a blogon is.
Az újévet rögtön egy kis filmajánlóval kezdeném. Újév, sokaknak új fogadalmak, amik sokaknál gyorsan ködbe is vésznek. Én ezzel a filmmel kezdtem, mert triatlonos barátaim ajánlották. Szerencsére nem szenvedek motivációs hiányban, de ez a film úgy gondolom, hogy nekem is tudott olyan gondolatokat közvetíteni, ami túl megy a szabványos kliséken.
Nagyatád után beszélgettünk az edzőmmel,
Rengetegszer előfordult már, hogy megkérdezték tőlem, hogy mennyit edzek, vagy mennyi edzésre kell számítani, aki arra adja a fejét, hogy végigcsináljon egy Ironmant.