A Keszthelyi triatlon versenyek rendkívül népszerűek a triatlonosok körében, mert mindig is a minőséget képviselte a hazai versenyszervezésben. Jó rajtcsomag, biztosított, lezárt pályák, High5 frissítés, és szuper athletes garden a befutó után. Persze mindez sajnos borsos nevezési díjjal párosul, de ez van.
2018-ban versenyeztem itt először egy rövid táv erejéig, majd 2019-ben mentem egy féltávot durván meleg körülmények között. Nem akarok spoilerezni, de az idei verseny legalább olyan kemény volt, ha nem keményebb.
Az egyik kedves barátom küldte át az eseményt messengeren, hogy menjünk futni. Az ötpróba széria része a futókörök napja, ahol az egész országban, 15 helyszínen lehetett róni a köröket. A legtöbb kilométert összegyűjtő település 250 ezer, a második 150, a harmadik 100 ezer forint díjazásban részesül a dicsőség mellett.
Szolnokon egy szomorú apropója is volt ennek a futásnak. Egy szerencsétlen ejtőernyős baleset következtében Gál Szabolcs világbajnok ejtőernyős főtörzsőrmester életét vesztette. Az NHSZ felajánlotta, hogy minden egyes szolnoki kör után 500Ft-ot utal a családjának.
Harmadik alkalommal szervezték meg ezt a versenyt, és hiába volt helyben, valahogy eddig mindig kimaradt. Úgy gondoltam, hogy az idén nem hagyom ki, ha már helyben van. Sajnos időpontilag nagyon közel volt az Auriga Erdei Futóverseny sorozat 4. felvonásához, amin szintén futottam eddig, így a félmaraton helyett csak 14 km-re neveztem be.
A nevezéssel is volt némi fennforgás (nem is én lennék), mert a pénz ugyan beérkezett, de az adatok nem. A gyanús csak az volt, hogy nem voltam rajta a rajtlistán. Szerencsére a szervezők gyorsan és rugalmasan elhárították a problémát, és helyreállt a béke.
Az idei év sem múlhatott volna el úgy, hogy ne menjek futni az Ub-ra, mert egyszerűen imádom a hangulatát, minden nehézségével együtt is. Az idei szereplésem most nagyon korán eldőlt, mert Gyömörei Jani barátom írt messenger-en, hogyha még nincs csapatom, akkor szeretettel várnak az iData csapatába. Természetesen egyből igent mondtam, mert a csapatból 3 főt személyesen is ismerek, és nagyon kedvelek (Tera, Nitró és Jani), így nem lehetett kérdés. Jani ráadásul mondta, hogy a többiek is nagyon jó fejek, nem kell izgulni.
Ráadásul pont amiatt szeretem az UB-t, hogy nagyon sok kedves és szimpatikus emberrel sodort már össze, akikkel van, hogy már többször is futottam. Most is kerestek már többen is közülük, hogy menjek futni, de már elígérkeztem az iData csapatának.
Józsa János korábban nem sportolt rendszeresen, a jó ételeket is szerette, így apránként felcsúsztak rá a pluszkilók. Negyvenéves kora után azonban úgy döntött, életmódot vált, mert kezdte magát rosszul érezni kilencvenhat kilósan.
„A futással kezdtem, először csak otthon, futópadon, mert nem akartam kinevettetni magam – mesélte a kétgyermekes Józsa János a Csupasportnak. – Rövid, félórás programokat állítottam be úgy, hogy a futást a sétával váltogattam. Szép fokozatosan kezdtem, ami egyre jobban ment, mert mindenáron le akartam fogyni. Egy idő után már a szabadba is kimerészkedtem.”
Mostanában egyre többet foglalkoztat a regeneráció, főleg amiatt, hogy nem fiatal az ember, és bár a komolyabb sérülések szerencsére elkerültek, de egy-egy kis makacs húzódás, némi kellemetlenség, apró fájdalom, az mindig akad. Persze van mindenféle csoda krémem, és egyéb bevált varázslatos praktikák, de természetesen figyelemmel kísérem az újdonságokat is, és így került a látóterembe a masszás pisztoly.
Olvastam több bejegyzést is ezzel kapcsolatban, megnéztem néhány videót, és valószínűleg rá is kereshettem, mert mostanában egyfolytában jöttek föl az ezzel kapcsolatos hirdetések a különböző internetes felületeken.
A blogon szereplő minden tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználás csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.